A 2014-es adatok alapján a szerverpiac ismét fellendülőben van, és a számok azt mutatják, hogy a növekedés motorjai az x86-osok.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a gyártók jelentősen növelni tudták az x86-os szerverek eladásait, 2014 utolsó negyedévéhez képest 7,1 százalékkal erősödött a szegmens. A nem-x86-os szerverek ugyanakkor már nem teljesítettek ilyen jól: az IDC szerint az ezekből származó bevételek 14 százalékot zuhantak egyetlen év alatt. A piacon jelenleg az IBM a legnagyobb nem-x86-os szerverekkel foglalkozó játékos, s így a visszaesést is ők szenvedték meg a legjobban, bevételeik 19,2 százalékkal csökkentek.
Globálisan nézve a hiperskálázható adatközponti alkalmazások és a szolgáltatók erősítették meg elsősorban az x86-alapú szerverek piacát. Jeffrey Hewitt, a Gartner elemzőcég alelnöke szerint a vállalatoknál kisebb mértékű volt a növekedés, ami a folyamatban lévő konszolidációs folyamatnak köszönhető, melynek alapvető eleme az x86-os szerverek virtualizációja. A virtuális szerverek egyre inkább teret hódítanak maguknak, hiszen optimálisan s így költséghatékonyan képesek a fizikai szerverek erőforrásait felhasználni – a DoclerNet is éppen ezért kínálja partnereinek a virtuális szerverek bérlésének lehetőségét.
A szerverpiac legerősebb szereplője az IDC és a Gartner adatai szerint is a HP, amelynek piaci részesedése jelenleg 27,9 százalék. Bevételeik 3,9 milliárd dollárra rúgnak, míg a második helyet birtokló Dell-nek 17,3 százalékával 2,4 milliárd jutott.
Nem csak az utolsó negyedévben, de egész 2014-ben is a HP teljesített a legjobban, 13,3 milliárd dollárt söpörtek be szervereladásokból, míg az IDC szerint a második helyre befutó IBM 9,4 milliárdot. A Dellnek a harmadik hely jutott a maga 9 milliárd dollárjával.
Az IDC szerint a felhőszolgáltatóknál egyre népszerűbb a hiperskálázás, miközben a felhő iránti növekvő kereslet miatt az adatközpontok is egyre szaporodnak. A következő években ennek köszönhetően valószínűleg még meredekebben növekszik majd az új szerverek iránti kereslet, többek között a „dolgok internetének” (Internet of Things) köszönhetően.
